Daily Archives: 2025-10-30

Így született meg a Liza Kuckó és Kávézó álma Gödön: egy játszó kuckó (0-6 éves korig), programhelyszín és kávézó/sütiző egyben, ahol mindenki otthon érezheti magát.
Ma már a Liza Kuckó nemcsak egy hely, hanem egy közösség, ahol együtt nevetünk a gyerekekkel, együtt éljük meg a mindennapokat, és ahol minden nap történik valami különleges: Zenebölcsi, Csiri-Biri torna, Montessori játszócsoport, báb- és mesefoglalkozások, kreatív foglalkozások, Nőknek/Anyukáknak szóló előadások/programok gyerekkel vagy nélkülük … és persze mindig friss kávé és finomság vár mindenkit. ☕🍰🩷
Ez a hely a szívemből született és minden nap azon dolgozom, hogy egy sikeres vállalkozás is legyen!
Az a legnagyobb öröm számomra, hogy látom: itt barátságok szövődnek, emlékek születnek, és a gyerekek boldogan térnek vissza. Egy közösséget építünk, ahova öröm tartozni és csatlakozni!
/u.i.: Teljesen megtaláltam a helyemet, minden erősségemet tudom kamatoztatni: közösség, emberek, kommunikáció, rendezvények, vállalkozás építés!/

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

Folyamatosan tanulok, nincs megállás 2 éve! Rengeteget fejlesztek, újítok, keresem a lehetőségeket, kapcsolódásokat! Rugalmasságot tanultam, kiszámíthatatlanság elfogadásában javulgatok, de meg hosszú az út…:) Pénzügyi tervezésben kell sokat fejlődnöm, készlet nyilvántartás, a háttér szárazabb technikai területekben…nem a kedvencem. Illetve megtanulni osztódni, majd egyszer delegálni és egy segítő munkatársat találni, mert jelenleg mindent egyedül csinálok, Anyukám segítségével.

---

Videós bemutatkozó

A fordulópontot a második gyermekem születése hozta meg. A kilenc hónap alatt másképp kezdtem látni a világot. Mindig is érdekelt a számok és a tanítás világa, egészen kamaszkorom óta segítettem gyerekeknek a tanulásban. Amikor a saját lányomnál tapasztaltam, hogy az iskola nem igazán tudja megszerettetni a tanulást és az alsóból felső tagozatba lépés, mennyire nem rugalmas, valami igazán megmozdult bennem. Elkezdtem keresni a választ, hogyan lehet ezt másképp csinálni. Olvastam, tanultam, képeztem magam, és egyszer csak ott találtam magam a mentális aritmetika, az agyintegráció és az élménypedagógia izgalmas világában.

Ami eleinte a saját gyermekem segítéséről szólt, mára vállalkozássá fejlődött.
2020 őszén, sok izgalommal és persze félelemmel, megszületett a ZseniKuckó. Az elején egyetlen bérelt teremben indultunk, pár tanfolyammal és rengeteg lelkesedéssel. Ma 2 városban működünk, tanulásfejlesztés, mentális aritmetika, iskolaelőkészítő, szövegértés-fejlesztés, tanulószoba, nyelvi klubok, gyerekrendezvények és élménytáborok közül választhatnak a családok.

Nem volt sima ügy. Voltak hónapok, amikor a bérleti díj kifizetése is kérdéses volt, és éjszakákat ültem a gép előtt, hogy minden elkészüljön időben. De mindig felülírta a nehézségeket, amikor láttam egy-egy gyerek arcán az „aha” pillanatot, az önfeledt mosolyt tanulás közben vagy amikor egy-egy szülő hálásan köszönte meg, hogy visszakapta az önbizalmát a gyereke.

Hiszem, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. A feladatom, hogy megtaláljuk a kulcsot, ami kinyitja bennük ezt a képességet. És nekem ez a legnagyobb ajándék: amikor látom, hogy sikerült.

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

Az elmúlt évek legnagyobb tanulsága számomra az volt, hogy a ZseniKuckó nem csupán tanfolyamok sora – hanem egy élő, támogató közösség. Megtanultam, hogy a valódi változást nemcsak a módszerek, hanem a gyerekek és a szülők közötti bizalom, a személyes kapcsolódás hozza meg. Az „egy teremben pár tanfolyam” mára teltházas fejlesztő központtá nőtte ki magát, ahol a gyerekek hisznek magukban, a szülők pedig újra látják, hogy a tanulás lehet öröm is.

Ennek hatására a jövőre nézve két nagy célt tűztem ki:

Egy saját, állandó helyszín kialakítása, ahol még több programmal, kényelmesebb és inspiráló környezetben fogadhatjuk a gyerekeket – köztük minél több hátrányos helyzetű tanulót.
A digitális eszközpark fejlesztése, hogy a tanulás még élményszerűbb, interaktívabb és a mai kor igényeihez illeszkedő legyen.
Hiszem, hogy ezekkel a lépésekkel nemcsak a jelenlegi közösségünket erősítem, hanem még több gyerek életében hozhatok tartós változást.

---

Videós bemutatkozó

Nőként egy olyan iparágban, ahol sokáig férfiak uralták a terepet, megtanultam, hogy a vezetés nem a hang erejéről, hanem a következetességről, az értékekhez való ragaszkodásról és a példamutatásról szól. A Szafi ma már nemcsak egy piacvezető márka, hanem egy közösség, amely több százezer embernek adott új esélyt az étkezésben és az életminőségben.

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

A legnagyobb tanulság számomra az volt, hogy a növekedés nem mindig a bővülésről szól. Néha az igazi fejlődés az, ha képesek vagyunk megállni, átgondolni, újraértelmezni a saját működésünket.

Megtanultam, hogy a stabilitás legalább akkora érték, mint az innováció. A cég növekedése közben a legnagyobb kihívás az volt, hogyan tudjuk megőrizni a márka hitelességét, a minőség iránti elkötelezettséget és az emberi léptéket.

A jövőben a célom, hogy a Szafi Group ne csupán termékeivel, hanem edukációs és társadalmi programjaival is meghatározó szereplő maradjon.

A Szafi Dietetikai Team továbbfejlesztése, az AI-alapú termékfejlesztés, valamint a fenntartható csomagolási megoldások mind ennek az iránynak a részei.

Emellett szeretném még erősebben beépíteni a fiatalok edukációját és a női vállalkozók mentorálását a Szafi közösségének mindennapjaiba.

A vállalkozói út megtanított arra, hogy a siker nem az, ha mindent elérünk, amit kitűztünk, hanem az, ha minden akadály után képesek vagyunk újra felállni és tovább menni – hitelesen, felelősen és emberként.

---

Videós bemutatkozó

33 évesen elegem lett. Felmondtam a látszólag tökéletes életet és elindultam Balira, hogy felfedezzem, ki is vagyok a „jó kislány” mögött. Elkezdtem levetkőzni a tanult megfelelelést és beleálltam abba, ami igazán érdekelt: a női test, a vágy, a szexuális energia és az ebből fakadó teremtő erő tanulmányozásába.

Tantrikus szex coachként elindítottam a saját márkám, nyíltan kezdtem beszélni a tabukról és segítettem más nőknek is ledönteni a szégyen falait. Hét év alatt százakat kísértem végig ezen az úton, segítve őket visszakövetelni a testük, vágyaik, gyönyörük feletti szabadságot. Hiszem, hogy amikor mi nők beleállunk a saját erőnkbe, gyógyítjuk a kollektív szégyent és teret adunk másoknak is.

Nem azért lettem úttörő, mert terveztem – egyszerűen már nem tudtam tovább hazudni magamnak. Rájöttem: nem kell engedélyt kérnem senkitől ahhoz, hogy megéljem a vágyaimat, az igazságomat, a szexuális erőmet. Amikor egy nő megtöri a csendjét, ezer másiknak teremt helyet.

Ezért jelentkezem a Női Vállalkozói közösségbe és díjazásra: hiszek benne, hogy a történetem inspiráció lehet mások számára is. Együtt egy olyan világot építhetünk, ahol a női vezetés nincs elhallgattatva, hanem ünnepelve és erősítve van.

Már nem kérünk engedélyt.
Lépünk, együtt, előre, erőben.

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

Rájöttem a legnagyobb erőnk abban rejlik, amikor saját magunk vagyunk. Ön azonosan képviselve azt, ami érték számunkra — a vágyaink és a sebezhetőségünk mind mind kiváló női vezetővé tesznek bennünk.

A női vezetés nem arról szól, hogy összezsugorodjunk vagy beilleszkedjünk a szabályok közé – hanem újakat teremtsünk.

Hiszem, hogy amikor nőként kimondjuk a vágyainkat, a haragunkat, a gyönyörünket és a gyászunkat, nemcsak magunkat szabadítjuk fel, hanem egy hullámot indítunk el, ami ledönti a kollektív szégyen falait.Mert amikor egy nő megtöri a csendjét, ezer másiknak teremt helyet.

---

Videós bemutatkozó

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

Azt tanultam, hogy nem a bevétel a siker mértékegysége, hanem hogy milyen hatással vagyunk másokra és a környezetünkre. A rovarfehérje takarmányunkkal csökkenteni fogjuk a haszon-, és társállatok ökológiai lábnyomát. Sokan várják mostanra, hogy általunk kiválthassák a GMO-s szóját a takarmányozásban. Mint ember, mint édesanya, népszerűsíteni szeretném a háztáji állattartást az iparival szemben. Ha megnézem a Google értekeleseinket, szerintem jó úton járunk.

---

Videós bemutatkozó

Tervezés, szervezés, célok meghatározása, célok újragondolás, jövőbelátás – ezek nélkül sehol sem tartana a vállalkozásom.
Ahogy a csapatom nélkül sem. Tudatos szervezetfejlesztés folyik, évről évre bővül a kollégák, alvállalkozók száma, külsős tanácsadóimra mindig számíthatok.
Ma az Alfa Tanulóklubban 17 fő dolgozik, az Alfa Tanulási Tréningek franchiseban 10 partner működik országszerte.

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

Az Alfa Tanulóklub megmutatta, hogy az üvegplafon létezik, és egyetlen ember tudja áttörni: énmagam.
Azt is megtanultam, hogy az ötlet, az innováció visz előre, és a legrosszabb, ha az ötlet a fiókban marad. Nagy falatnak tűnt a franchise, de minden munkát megér az eredmény: évről évre elégedett szerződött ügyfelek, és még több elégedett szülő.
Nagy büszkeség, hogy tréningemmel elnyertem „Az Év Trénere” díjat, melyet egy szakmai zsűri ítélt meg.
A következő hónapokban a pedagógusok lesznek fókuszban, számukra dolgozok ki különböző tartalmakat, edukációs anyagokat.

---

Videós bemutatkozó

Feltöltött, amikor varrtam a kisnyuszit, kislibát… amikor alkottam, de a legnagyobb örömöt az okozta, amikor illatos olajokat kevertem, krémet főztem, szappant öntöttem. Akkor minden olyan teljes volt és végtelen…
Nem volt nagy ügy. Hobbi volt. Csak magunknak, a gyerekeknek, csak a barátnőimnek. Csak örömből. Aztán egyre többen kértek. És én egyre többször kérdeztem magamtól, hogy „aszta, ebben van valami több?”. Már nem csak háztartási mennyiségű termékek kerültek ki a kezeim közül. Jogilag is rendezni kellett.
Pedig én sosem akartam vállalkozást. Az én fejemben az „másmilyen embereknek való” volt. Én csak… szabad akartam lenni. Kreatív. Szenvedélyes. Alkotni akartam. Gyógyítani, gyógyulni. Rajongani a növényekért, illatokért, természetért.
És végül épp ezt adta a vállalkozás – szabadságot és végtelen kreativitást. Nem a biztonság kellett nekem, hanem a szabadság.
Naivan indultam. De Bak jegy szülötte vagyok – nem ismerek lehetetlent. Kitartó vagyok, és ha hiszek valamiben, nem engedem el. Soha.
Kétszer buktam el. Két vállalkozásom végződött számomra – „kudarccal”. Mielőtt megtanultam, mit is jelent valójában vállalkozást vezetni. Nem csak álmodni, nem csak elképzelni – hanem működtetni, menedzselni, építeni, tervezni. Megtanultam, hogyan válik az álom működőképes, sikeres, értéket teremtő és növekvő céggé.
A harmadik vállalkozásom – a Diadeur Aromaterápia és Illóolaj Akadémia egy óriási felelősség, nem csak szenvedély. Lehetőség azok számára, akik hozzám hasonlóan szenvedélyesek, érzékenyek, nyitottak. Akik érzik és értik az illatok erejét. Akik hisznek a természet bölcsességében. Akik tanulni akarnak. Változni és változtatni.

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

A vállalkozás nem csak egy jogi forma, hanem a legmélyebb önkifejezés és önfejlődés lehetősége – ha elég bátor vagy. Az én szenvedélyem és elszántságom hatalmas, az önbizalmam nagyon pici volt. Az önbizalom építés és önértékek stabilizálása kellett, amivel egyértelmű irányt vett a vállalkozásom. Szembe nézni a félelmeimmel és meghaladni önmagamat. Ez egyértélmű hatással van a környezetre is. Vannak fájdalmas felismerések, de csodás átalakulások, megismerések.
Ma már nem csak kevergetek, hanem termékfejlesztek, és útjára indítottam a Diadeur Illóolaj Akadémiát. Ennek remek alapja a több, mint húsz éve tartó iskolai rendszerű végzettségeim: vegyész, gyógyszerészi kémia doktora, gyógynövény ismerő és felhasználó szakember, aromaterapeuta, terápiák, tréningek és illóolaj kutatással foglalkozom a MATE kötelékében.
Az önértékeim (saját magam számára) beismerése lendületet adott az edukatív jellegű médiamegjelenéseknek, szerepléseknek, előadásoknak, amiből a szenvedély és a jól emészthető, humoros szakértelem sohasem hiányzik.
A Diadeur Illóolaj Akadémia sajátos tartalmát áthatja az empirikus tapasztalás, aminek folyományaként megszerveztük 2026. novemberre a hatalmas bakancslista pipálást, amit a tanulmányút jelent Madagaszkárra.
A megnövekedett médiafigyelem, megnövekedett forgalmat és megnövekedett érdeklődő számot is jelent. Megtanultam pályám kezdetén az irodai környezetben, hogy akkor lehetek igazán hatékony és sikeres, ha azt csinálom, amit szeretek, amihez értek. Ezért egyre több terület kiszervezésre került és fog a jövőben is. Az oktatás és a termékfejlesztés a szívem csücske. Az oktatásfejlesztés területén további nagy terveim vannak.
Az önmagamba vetett hittel minden álmom, tervem megvalósul. Vigyáznom kell, mit álmodok… 😉

---

Videós bemutatkozó

Mielőtt saját lábamra álltam volna, húsz évig dolgoztam a felsőoktatásban mint nyelvész, oktatói-kutatói beosztásban. Pszicholingvistaként a beszédészlelési részfolyamatok zavarainak vizsgálatával foglalkoztam. Egy kutató azonban csak kutat: kikutatja, kimutatja a problémákat, beszél és ír azokról. Számomra egy idő után ez nem volt kielégítő, megoldást is kerestem, a gyakorlatban. Elkezdtem tehát különböző terápiás irányokban képezni magam, így lettem előbb lovasterapeuta, végül a gyerekkori balett tagozatos gyökereimhez is visszakanyarodtam, s elvégeztem a táncoktató képzést klasszikus balett szakirányon. Saját módszerem kidolgozásához mindeközben egy komoly önismereti úton jutottam el. A meseterápiás tanulmányaim alatt döbbentem rá arra, hogy amint Dorothy, az Óz, a nagy varázsló meséjének főhőse is magán viselte piros cipellőit, csak épp fogalma sem volt róla, hogy azok varázserővel bírnak, ugyanígy nekem is van saját „varázslábbelim”: hiszen mindaz, amit eddigi életutam szerteágazó mérföldkövein keresztül megtanultam, itt van a „lábamban”, itt van a „balettcipőmben”, egyszerűen csak el kell kezdenem benne „táncolni” életem színpadán. Megtettem. Így hagytam ott az állami oktatást, és lettem magántanár.

Főállású vállalkozó nőnek lenni pedagógusként nem könnyű. De megéri. Én ilyen keretek között sokkal többet tudok adni a világnak, mint azelőtt. A betűbalettes foglalkozásaimon a klasszikus balett mozdulataival formázzuk meg a betűket, táncoljuk őket szavakká, mondatokká, méghozzá egy saját magam által írt mesés kerettörténetbe ágyazva – a gyerekek élvezik, ám a felszín alatt a beszédészlelési részfolyamataik komoly tréningje zajlik. Felső tagozatos kortól már a gépírástanári vénámmal dolgozom, speciális nyelvi feladattípusokkal segítve a folyóírás nehézségeivel küzdőket. A mindennapjaim arról szólnak, hogy az összes szakmai tudásomat szabadon kamatoztathatom, határtalan kreativitással, és mindezzel rengeteget tudok segíteni nagyon sok rászorulónak. Nemcsak mesebeli már a „hétmérföldes csizmám”, többé senki nem szorít kényelmetlen „cipőkbe” – van már saját „balettcipőm”.

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

2024-ben Bus István készített velem egy interjút a Nők Lapjába. Hozzá gyakorlatilag szájról szájra terjedve jutott el a hírem (elégedett szülői ajánláson keresztül). Nagyon sokan felkerestek azután, több pedagógus kollégám jelezte, hogy olvasta a cikket, és szeretné megtanulni a módszeremet. Azt tanultam meg az elmúlt évek alatt, hogy a kapcsolati hálónak sokkal fontosabb szerepe van, mint például egy extra funkciókkal felszerelt honlapnak.

Beláttam azt is, hogy jelen kell lenni különböző médiafelületeken. S hogy a hegy nem megy Mohamedhez 😉. A kamerák előtti szereplés azonban gyengém. A közönség viszont fogékony az audiovizuális tartalmakra, ezért egyre többet gyakorlom tudatosan a kisebb horderejű kamerás szerepléseket.

A jövőre nézve a legfontosabb szakmai célkitűzésem, hogy a tízujjas gépírás oktatását is egyre szélesebb körökhöz tudjam eljuttatni. Ennek útját pedig elsősorban – tapasztalataim alapján – a képzők képzésében látom.

---

Videós bemutatkozó

Nem indultam könnyű helyzetből: hátrányos körülmények között nőttem fel, és fiatal felnőttként is sok nehézséget kellett leküzdenem. Egyedülálló anyaként hagytam el a biztos állami munkahelyet, hogy belevágjak a bizonytalan vállalkozói létbe – sokak szerint merész döntés volt. Számomra viszont ez jelentette a szabadságot, az önazonosságot és a fejlődés lehetőségét.

Gyógypedagógus vállalkozó lettem, és Keszthelyen, a Szemfüles Egyesületben találtam meg azt a szakmai és emberi közeget, ahol igazán kiteljesedhettem. Hálás vagyok, hogy ebben a támogató közösségben, Vaszily-Hegedüs Andrea elnök mellett, az ötleteim és terveim megértő fülekre találtak, és valódi szakmai együttműködésekké formálódtak.

A vállalkozó gyógypedagógusok munkáját vidéken sokáig értetlenség övezte. A segítő szakmában sokan nehezen fogadták el, hogy a minőségi, személyre szabott fejlesztésnek is van értéke és ára. De mi kitartottunk: szakmai kapcsolatokat építettünk, közösségeket formáltunk, előadásokat és konferenciákat tartottunk, és egyre több helyen nyíltak ajtók előttünk.

Ma már nemcsak gyógypedagógusként dolgozom, hanem hidat építek szülők, pedagógusok, gyermekek és a városvezetés között. Folyamatosan igyekszem elmélyíteni a tudásomat – jelenleg képzésben lévő autizmus szaktanácsadó vagyok.

Számomra az igazi siker nem a címekben vagy a díjakban rejlik – bár büszke vagyok rá, hogy szülői jelölés alapján kétszer is bekerültem a Szikra Tehetséggondozó Egyesület „Az év gyógypedagógusa” jelöltjei közé. Az igazi siker az a pillanat, amikor egy szülő megkönnyebbülten mondja: „Most először érzem, hogy értenek minket.”

A munkám során, az egyéni fejlesztések mellett, szemléletformáló előadásokat tartok óvodákban, iskolákban, sportegyesületekben,szociális szférában és neuroaffirmatív önismereti csoportot is vezetek autista gyermekek számára. Szerveztem már csendes órát a helyi étteremben, filmvetítést és közönségtalálkozót az autizmusról, valamint szülőklubokat és tréningeket Tapolca és Keszthely környékén élő családok számára. Az SNI Suli indulása óta rendszeresen meghívott előadóként veszek részt az eseményeiken, ahol a szakmai közösség tagjaival együtt dolgozunk azon, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadása és támogatása minél természetesebb legyen a hazai oktatásban.

Ma már tudom, hogy az érzékenységem, az elmélyültségem és az a másfajta látásmód, ami jellemző rám – valószínűleg a saját érintettségem miatt is – nem hátrány, hanem erőforrás. Segít abban, hogy jobban ráhangolódjak a gyerekekre, és meglássam bennük azt, amit más talán még nem.

Az én történetem arról szól, hogy bármilyen nehéz helyzetből is indulunk, a kitartás, az önismeret, a tanulás és a hit önmagunkban képes hegyeket megmozgatni.
A siker számomra nem a végállomás, hanem a fejlődés útja – és ez az út, azt hiszem, még csak most kezdődik igazán.

---

Mit tanultál, és ennek hatására milyen változást?

Az elmúlt évek során megtanultam, hogy a szakmai tudás akkor válik igazán értékké, ha közösségeket formál, szemléletet alakít és valódi elfogadást teremt. Megerősödött bennem az a hit, hogy a neurodiverzitás elfogadása nemcsak a gyerekek, hanem az egész társadalom fejlődésének kulcsa.

A jövőben szeretném tovább erősíteni a vidéki neuroaffirmatív szakmai hálózatot, hogy minél több család, pedagógus és intézmény számára elérhető legyen a korszerű, elfogadó és gyakorlatias támogatás. Célom, hogy a vállalkozásom ne csupán fejlesztőhely, hanem tudásmegosztó és közösségépítő tér legyen, ahol szakemberek és szülők együtt dolgoznak az autista gyermekek életminőségének javításán.

Jelenleg szakdolgozatom témája Tapolca Város autizmusstratégiája, ami számomra szimbolikus is: szeretném, ha a város, ahol élek és dolgozom, példát mutathatna abban, hogyan lehet közösségi szinten tenni az autista személyekért. Célom, hogy a kutatásom és a gyakorlati tapasztalataim alapján olyan javaslatokat dolgozzak ki, amelyek hosszú távon is segítik az autista emberek életminőségének javítását és társadalmi láthatóságát.

Szakmai és emberi szinten is az motivál, hogy minden egyes gyermek, szülő és pedagógus megtapasztalhassa: az elfogadás nem különleges tett, hanem természetes alap. Ez az az irány, amit a jövőben is követni szeretnék – lépésről lépésre, közösségről közösségre.

---

Videós bemutatkozó